Több száz nemzetközi fejlesztő, multinacionális döntéshozó, nagy nevű hazai és nemzetközi előadó érkezik Budapestre szeptember elején, hogy részt vegyen a világ talán legrangosabb nyílt szoftveres eseményén, az éves nemzetközi OpenOffice.org konferencián. A konferencia három napján az egész világ Budapestre figyel majd, hiszen a kis fejlesztő cégek és az OpenOffice.org mögött álló, nyílt szabványokat támogató multinacionális vállalatok – IBM, Oracle, Novell, Google – erre az alkalomra szokták időzíteni fontos bejelentéseiket. Ráadásul az idei jubileumi év rendkívül sikeres volt: a szoftver újabb változatait több, mint 157 millióan töltötték le.

Az eseményt a magyarországi Nyílt Dokumentumformátum Szövetség szervezi. A plenáris ülésnek a Parlament ad otthont – szimbolikus helyszín, hiszen számos civil szervezet, vállalat évek óta küzd azért, hogy a hazai közigazgatásban, az oktatásban, az állami szférában a nyílt ISO szabvány ODF, nyílt dokumentum formátum és általában a nyílt szabványok, valamint az ezekre épülő szoftverek a helyükre, az államigazgatási és intézményi felhasználók gépeire kerüljenek.

Az OpenOffice.org Konferencia 2010 rendezvény 2010. augusztus 31-től és szeptember 3-ig kerül megrendezésre, a konferencia fő helyszíne a Közép-európai Egyetem lesz.

Az OpenOffice.org Konferencia 2010 honlapja

Regisztráció a konferenciára

[A cikk eredeti, szabadon terjeszthető PDF változata.]

Helyesírás-ellenőrző

A leggyakrabban használt nyelvi segédeszköz a szavak szintjén működő helyesírás-ellenőrző. A nyílt forráskódú magyar helyesírási szótár³ dokumentációja külön fejezetben sorolja fel a Microsoft Office és a nyílt forráskódú alternatívája közötti különbségeket, sok súlyos hibát feltárva a Microsoft Office magyar helyesírás-ellenőrzőjében⁴ 2003-ban készült az összehasonlítás, az azóta javított hibák (mint a csak hibásan elfogadott *csevely cseréje a helyes csevej alakra, vagy a *kultúrált és *analfabétizmus tiltása) ellenére a Microsoft Office elmarad a nyílt forráskódú megoldástól. A következő felsorolás a Microsoft Office 2007 helyesírás-ellenőrzőjének, a Helyes-e?-nek ismert hibáiból azokat mutatja be, amelyeket a fejlesztő MorphoLogic Kft. a saját szoftverének Webforditas.hu oldalon kipróbálható újabb változatában sem javított még:

Helyesírás-ellenőrzés az OpenOffice.org-ban

1. Elfogad számos ly-j; i-í, u-ú és ü-ű tévesztést, amelyek hagyományosan a legsúlyosabb magyar helyesírási hibák közé tartoznak. Például: *bolytorján, *csuklyalak, *estéj, *estéji, *kardbolyt, *kordéj, *rostéj, *súlytat, *súlytót, *szegéj, *szentéj, *szeszéj, *tartáj, *tökéj, *ugorlyuk, *vállbolyt stb.; *bíztat, *bíztató, *bíztatás, *csínos, *nyílván, *ívódik, *hírtelen, *hívatásos, *píros, *szervízelés, *szivató stb.; *átlagáru, *vasárú, *beszűntetés, *fogfurás, *hu, *hü, *fűzek, *fűzes, *tűntetés stb.
2. Az összetett szavaknál sokszor túl engedékeny: *butakutya, *kislépték, *nagyterv; *álható, *árpilis, *kerthelység, *kézpénz, *kisseb, *kissebség, *ködbér, *menybolt, *mennyasszony, *ujjság, *újperc stb., gyakran pedig túl szigorú, mert helyenként az egyszerű szóösszetételeket is elutasítja: ebrendészet, hőtakarékos, hővédelem, ízkavalkád, lőtábla, műízű, sóréteg, zöldséglé stb.
3. A szakszövegekben különösen gyakori többszörösen összetett szavakat nem ismeri fel, ha nem bonthatók fel két általa ismert szótári alakra. Ilyen hibásnak jelölt szavak az agykamratágulat, eperlevéltea, képpontméret, kakaóporgyártás és még számtalan egyéb példa.
4. Szókincse hiányos a nyílt forráskódú szótárhoz képest. Példák az ismert, de a Microsoft Office által hibásnak jelölt szavakra: al-Káida, aukciósház, bioetanol, blog, cellulitis, dodó, ételérzékeny, exobolygó, fajgazdag, fotoszintetizál, glett, hangoskönyv, hiperkocka, hiphop, hipotalamusz, hungarikum, Hungaroring, idared, impaktfaktor, interferál, kultiváció, lovári, mediáció, melegfelvonulás, paracetamol, peszticid, sajtburger, szonár, tiszavirágzás, makroadat, mediáció, mikroökonómia, onkogén, titkosszolga, újrafeldolgoz, Wikipédia, zoomol, zrt., zsírdús stb.
5. Az alaktani hibák a pontatlan nyelvi leírásból fakadnak: *aljájára, *izzz, *izzzon, *izzzanak; *mászza, *játszzák; *hölgyök, *tölgyök; *kocsiijai, *moziijai; *mohval; *meghalja, *történed, *évődi, *íródd, *ivódd; *mohval; *késsz, *lépt; *hatat, *hattat; *bonttat, *kértess, *nyitass, *ütet, *oktatatnak, *történtetnek; *vészja, *vésznak, *vésztak; *puffféle; *továbbburjánzik; *észszerűség, *dzsesszszerű; *kulimászszerű; *medvészerű, *mangrovészerű; *Némethhel, *Budapestszerű; *Einsteinféle; *thaival stb., miközben elutasítja a következő helyes alakokat: edzd, pedzd; kocsijai, mozijai; Béláék, unokámék; kulimásszerű; New York-iakat; linuxos, windowsos; thaijal stb.
6. Egyes szavak hibás alakban is szerepelnek a szótárban: *aszkétikus (aszketikus), *gargalizál (gargarizál), *trikolor (trikolór), *szférikus (szferikus) stb., de van, ami csak hibásan: *adresz (adressz), *bájtos (byte-os), *entuziazmus (enthuziazmus), *libling (liebling), *Lódz (Łódź), *mancsaft (mannschaft), *szanszevéria (szanszeviéria), *szkunksz (szkunk), *Skoda (Škoda), *zloty (złoty) stb. Példák még az önálló alakban nem létező, elavult vagy értelmetlen szavakra, amiket a Microsoft Office helyesnek ítél: ál, bel, fesz, pót, süv, tel, veé.

Helyes ékezetek az OpenOffice.org-ban

7. A jóval szélesebb lehetőségeket nyújtó Unicode karakterkódolás kezelése teljes mértékben hiányzik a Microsoft Office helyesírás-ellenőrzőjéből, ezért sem ismeri a következő szavakat: Ångström, Babeș–Bolyai, Camões, Chișinău, Ceaușescu, crô-magnoni, curaçao, déjà vu, görög ábécé (α-ról, β-sugárzás, ε-nal, μ-ről stb.), El Niño, Molière, Nexø, œuvre, pietà, São Paulo, voilà stb. (A helyesírási szabályzat előírja az idegen ékezetek és latin betűk használatát, ha erre lehetőség van, mint a mai szövegszerkesztőkben.)
8. Hibára adott javaslatai rendkívül hiányosak, rosszak vagy hiányoznak. Ezzel szemben az OpenOffice.org kifinomult javaslattevő képességével nemcsak a hasonló szavakra ad javaslatot (pl. előről → elölről, Csaucseszku → Ceaușescu, arvizturo → árvíztűrő), hanem az eltérőbbekre is (file-t → fájlt, sármos → charme-os, csivava → chihuahua).

Az OpenOffice.org magyar helyesírási szótárából 16 új kiadás jelent meg a legutóbbi, 2003-as összehasonlítás óta. A folyamatosan megújuló szókincs jól tükrözi a magyar köznyelv változásait. Például a zrt., nyrt. rövidítések már a megjelenésüket követően bekerültek a nyílt szótár következő kiadásába. A Microsoft Office-nál felsorolt hiányosságok nem vagy csak sokkal kisebb mértékben jellemzik. Ilyen hibák például, hogy néhol kötőjel nélkül is elfogadja a többszörösen összetett, hat szótagnál hosszabb szavakat (pl. olajáremelkedés), helyes összetételeket jelezhet hibásnak, mint például régebben a ligatúrahasználat, notebooküzletág szavakat (ez utóbbi kettő a Microsoft Office-ban még hibásan van kezelve).

Ragozott szinonimák az OpenOffice.org-ban

Szinonimaszótár

Az OpenOffice.org szinonimaszótára amellett, hogy 20 ezer szavas szókincse összemérhető a Microsoft Office-éval, számos újdonságot is tartalmaz. Ilyen a tövezés és toldalékolás, az Unicode karakterkészlet támogatása, és több száz Unicode karakter felvétele is. A képen látható példában a „nyiluktól” szóra kattintás és a szinonimaszótár előhívása után megjelenik a nyíl tőszó, és a nyílvesszőjüktől szinonima, ami a keresett szóalaknak megfelelően van toldalékolva. Láthatóak még az Unicode nyíl karakterek is, amelyek így nemcsak a speciális karakterek beillesztése párbeszédablak, hanem a szinonimaszótáron keresztül is elérhetővé váltak. Nemcsak a nyilak, hanem a görög ábécétől kezdve matematikai és sok egyéb szimbólum is kereshető név alapján az OpenOffice.org szókincstárában.

Helyes elválasztás az OpenOffice.org-ban

Elválasztás

Az elválasztás lehetővé teszi a szép, egyenletes szedést sorkizárás esetén, amellett, hogy takarékos nyomtatást eredményez. A Microsoft Office 2007 nem választja el azokat a szavakat, amelyeket nem ismer fel a helyesírás-ellenőrző. Mivel ez gyakran előfordul a programban, ráadásul éppen a hosszú összetett szavaknál (lásd a szóellenőrzésről szóló szakaszt), a program nem alkalmas a teljesen automatikus szedésre: ellenőrizni kell a szöveget és kézzel javítani a szedési hibákat, csak így lehet eltüntetni a szövegből az elfogadhatatlanul nagy szóközöket.
A Webforditas.hu oldalon kipróbálható MorphoLogic elválasztóprogram már megpróbálkozik az ismeretlen szavak elválasztásával is, de az OpenOffice.org-énál lényegesen egyszerűbb és így pontatlanabb megoldással. Például a következő hibákat véti a mellékelt szavak elválasztásánál: *bir-salmalé, *pá-csó, *szu-burbanizáció, *titkosz-szolga, *utá-négető, *vörö-seltolódás. Ebből a szuburbanizáció a Helyes-e? helyesírás-ellenőrző által felismert szó, tehát ez sem garancia a helyes elválasztásra.
További különbség, hogy az OpenOffice.org elválasztóprogramja támogatja az Unicode karakterkódolást. Az OpenOffice.org magyar elválasztási szótárának unicode-os kiegészítése helyesen választja el a nyílt forráskódú helyesírási szótárban szereplő idegen ékezetes szavakat.

Mondatszintű helyesírás-ellenőrzés

Mondatellenőrzés az OpenOffice.org-ban

A szóellenőrzőn lép túl a mondatellenőrző (nyelvhelyesség-ellenőrző), aminek egyik leghasznosabb tulajdonsága, hogy a mondatszinten jelentkező elütések, hiányzó vagy felesleges szóközök és írásjelek, írásjel- és szótévesztések, a súlyosabb egybe- és különírási hibák nem kerülik el a felhasználó figyelmét. 2009-ben, pár hónappal azután, hogy az OpenOffice.org irodai csomagban megjelent a nyelvhelyesség-ellenőrzés támogatása, elkészült a magyar nyelvhelyesség-ellenőrző első változata is, több száz szabállyal az említett hibák kiszűrésére. A Microsoft Office nyelvhelyesség-ellenőrzőjével ellentétben alapértelmezett beállításként minél kevesebb téves hibajelzést ad, hogy a felhasználóknak eszükbe se jusson kikapcsolni. A következő változatokban pedig helyet kap egy igazi újdonság: a kényelmes, de sok hibát okozó összetettszó-felismerő algoritmus több szintes kikapcsolási lehetősége, amivel a korrektorok az elütéseket vagy az optikai karakterfelismerő programok hibáit sokkal könnyebben fogják tudni javítani.

Számok magyar, angol és orosz szöveggé alakítva az OpenOffice.org Calc táblázatkezelőjében

Számok gépi fordítása

Az OpenOffice.org-hoz kapcsolódó nyelvtechnológiai újdonságok jó példája a magyar fejlesztésű NUMBERTEXT OpenOffice.org-kiegészítés. A számok automatikus számnévvé alakítása megkönnyíti a szerződések, számlák, banki dokumentumok elkészítését. Míg a Microsoft Office csak thai nyelven képes a számokat számnévre és thai pénznemre, bátra és szatangra átalakítani az azóta már nemzetközi szabványként is elkönyvelt BAHTTEXT függvénnyel, addig a NUMBERTEXT és MONEYTEXT függvények ezt tetszőleges (jelenleg mintegy 30) nyelvre és nyelvenként több pénznemre megteszik, így magyarra és forintra is. A fejlesztés során kidolgozott új programnyelv- és függvényspecifikáció a megfelelő OASIS munkacsoporthoz is benyújtásra került, hogy a nemzetközi ISO/OASIS OpenDocument dokumentumformátum-szabvány részévé váljon.⁵

Honosítás

Az OpenOffice.org helyes dátumformátumai

Bár a nyelvtechnológia fontos része az irodai csomagoknak, a használhatóság mögött azért jóval többnek kell állnia. Egy nem hazai fejlesztésű programnál különösen fontos szerepe van a honosításnak, ami a program felületének, beépített dokumentációjának és egyéb magyar nyelvre átültetett funkcióinak összessége. A nyelvtechnológián felül kiemelhető, hogy az OpenOffice.org a Microsoft Office-hoz hasonlóan kiváló magyar nyelvű felülettel és súgóval rendelkezik. Pár különbséget érdemes megemlíteni: a rövid hónapnevet a dátumformátumokban (ami a Microsoft Office 2003-ban hibásan, két ponttal jelenik meg, pl. „szept..”) az OpenOffice.org-ban a jóval gyakrabban (pl. jogi és történelmi anyagokban) használt római számozás helyettesíti: 2009. XII. 25-e. Ennél nagyobb különbség, hogy a Microsoft Excel magyar helyesírás által nem ismert, szóköz és záró pont nélkül írt dátumformátuma (pl. 2009.09.18) helyett az OpenOffice.org az MSZ ISO 8601 szabvány, egyben a magyar helyesírási szabályzatban is szereplő kötőjeles (pl. 2009-09-18) dátumformátumot használja alapértelmezésként a táblázatkezelőjében.

Más nyelvek

Gyakran fordulnak elő idegen szavak, idézetek a dokumentumokban. A Microsoft Office magyar változata angol és német nyelvtámogatást is tartalmaz, más nyelvi eszközöket külön kell megvásárolni. A magyar OpenOffice.org FSF.hu kiadása az angolon és a németen kívül még francia helyesírási, elválasztási és szinonimaszótárral érkezik, és az OpenOffice.org honlapjáról még további száz nyelvhez érhetők el ingyenes szótárak. Az OpenOffice.org-ban újnak számító nyelvhelyesség-ellenőrzéshez is több ingyenes megoldás közül választhatunk, de megvásárolható például a német nyelvhez készült jó nevű Duden Korrektor is.

Elterjedtség

Az OpenOffice.org magyar nyelvtechnológiai fejlesztései 2008-ban elnyerték az OpenOffice.org közösségi innovációs díját. A legnagyobb elismerés azonban, hogy a magyar fejlesztések helyet kaptak az OpenOffice.org-ban és a leginnovatívabb informatikai termékekben: a böngészők közül a Mozilla Firefox, az Opera és a Google Chrome döntött a Hunspell helyesírás-ellenőrző használata mellett, a fordítómemóriáknál a piacvezető SDL Trados és a feltörekvő magyar MemoQ, az operációs rendszereknél az Apple Mac OS X (a legfrissebb Snow Leopard változattól), a különböző Linux terjesztések és az OpenSolaris.⁶ A Hunspell tette lehetővé nemcsak a magyar, hanem az arab, baszk, kopt, koreai, nepáli stb. nyílt forráskódú helyesírási szótárak elkészítését és más egybeíró (nagy számú összetett szót használó), Unicode karakterkódolást igénylő vagy bonyolult alaktannal rendelkező nyelvek kezelését.

Összefoglalás

Az irodai csomagok nyelvi eszközei nemcsak az ismert hibák, hanem a nyelv változásai miatt is rendszeres frissítést igényelnek, ahol a szabad programok gyártófüggetlensége határozott előny. Mártonfi Attila megállapítása ma is érvényes: a jelek szerint a közeljövőben érdemi fejlődésre nem lehet számítani a Microsoft Office magyar nyelvi támogatásában. A szabad magyar nyelvi eszközöket ezzel szemben folyamatos fejlesztés és innováció jellemzi, az új változatok pedig késedelem nélkül helyet kapnak az OpenOffice.org-ban, Mozilla Firefoxban és más szabad programokban. A fejlesztések legfőbb támogatója a hazai és nemzetközi szabad szoftveres közösség, jelenleg a magyar FSF.hu Alapítványon keresztül.⁷

Hivatkozások

1. Szabad a helyesírás, Index, 2005-05-17.
2. Szövegszerkesztők helyesírásversenye, Origo, 2008-09-23.
3. Szabad magyar szótár.
4. Magyar Ispell dokumentáció, 7. fejezet, 2003-05-12.
5. NUMBERTEXT.org.
6. Hunspell szócikk, Wikipédia.
7. FSF.hu Alapítvány a szabad szoftverek magyarországi népszerűsítéséért és honosításáért.

A PDF ISO szabvány 2008 óta (ISO/IEC 32000-1:2008), hibrid formában pedig tökéletesen szerkeszthető: az egyik legnépszerűbb, ingyenes OpenOffice.org-bővítmény, a Sun PDF Import Extension telepítése után az OpenOffice.org képes hibrid ODF-PDF állományok mentésére és olvasására. Az ilyen PDF állományok tartalmazzák az ODF forrást is, így miközben a PDF minden előnyével rendelkeznek (pontos megjelenítés és nyomtatás minden platformon az ingyenes Adobe Readerrel és más PDF-megjelenítő programokkal), megnyithatók és szerkeszthetők OpenOffice.org-gal!

Természetesen a tökéletes kompatibilitás még egyetlen egy irodai csomag különböző változatai között sem áll fenn (a legsúlyosabb, mikor egyáltalán nem nyitja meg a régi formátumú állományokat a program új változata). Az OpenOffice.org ilyen szempontból jobban áll, hiszen régóta foglalkozik a kompatibilitási problémákkal (többek között a Microsoft Office régebbi zárt, nem publikus fájlformátumaival) és elsők között vezette be a nagyobb kompatibilitást nyújtó XML-alapú állományformátumokat.

Az ismert kompatibilitási problémák miatt az OpenOffice.org jelenlegi marketingje a hangsúlyt arra fekteti, hogy az OpenOffice.org kiváló, könnyen kezelhető és szabadon használható szoftver: http://hu.openoffice.org/why/, amely nem mellékesen kiváló magyar honosítással is rendelkezik (fejlesztői blog: http://www.openoffice.hu/). Nemcsak érdekesség, hogy a magyar OpenOffice.org-fejlesztők, honosítók és forgalmazók jövőre Budapestre várják az OpenOffice.org fejlesztőit és felhasználóit az OpenOffice.org rendes évi nemzetközi konferenciájának megrendezésével.

Sajnos a formátum és a szoftver nem válik el a cikkben sem, mindez amiatt, mert az Office Open XML-t jelenleg az MS Office, az ODF-et pedig az OpenOffice.org kezeli legjobban. A Microsoft Halloween dokumentumok alapján, amely az inkompatibilitás megőrzésében látják a szoftveróriás monopolhelyzetének megőrzését, a Microsofttól nem is várható az MS Office-ban elfogadható minőségű ODF kezelés, emiatt külső kiegészítő modulokra (mint az ingyenes Sun ODF plugin for Microsoft Office) vagy az OpenOffice.org használatára van szükség.

Még egy fontos szempont a formátumokhoz: a Microsoft és disztribútorainak évi 25-100 milliárd forint nagyságrendű állami támogatása súlyos teher az adófizetőknek. Nem véletlen, hogy nem csak az üzleti világban, hanem az állami szférában is egyre több helyen használnak szabad szoftvereket, már hazánkban is. A kompatibilitás (a szabad szoftver használta nyílt szabvánnyal) a lehető legjobb lesz, és a Microsoft még mindig adhatja ingyen a programjait az iskolásoknak. (Jelenleg több milliárd forintot fizet az állam csak az iskolások és tanáraik Microsoft szoftverhasználata után, de így sem kapják meg ingyen a Windows operációs rendszert, ami az „ingyen” programok használatához szükséges, sőt a többi programot sem, mert az iskola elvégzése vagy az elbocsátás után meg kell vásárolniuk a programokat, ha továbbra is használni szeretnék azokat. [Gondban is vagyok, hogy akkor most feleségem, miután állást nem tudtak neki biztosítani idén az egyetemen, de óraadóként teljes óraszámban tanít és tanársegédként szerepel a rendszerben, minek is számít.])

Mivel mindkét szabvány nálunk is hatályos, a tanulmány nekünk is érdekes információkat tartalmaz.

A két szabvány MSZ ISO/IEC 26300:2009 és MSZ ISO/IEC 29500:2009 jelzettel az idén lépett hatályba (Az OOXML négy részből áll: MSZ ISO/IEC 29500-1:2009, MSZ ISO/IEC 29500-2:2009, MSZ ISO/IEC 29500-3:2009, MSZ ISO/IEC 29500-4:2009 jelzettel, a szabványok listájában így szerepelnek).

A tanulmány hasznos lehet azoknak akik most fontolgatják a szabványos dokumentumok közül mely dokumentum formátumot válasszák ki, a későbbi alkalmazáshoz.

Bemutatja annak a hátterét annak is, hogy az OOo-ban megvalósított OOXML szűrő tökéletes sohasem lesz.

Ne feledjük azonban a tanulmány korlátait az OOo 3.x változataiban már a ODF 1.2 (tervezet) az alapértelmezett, az OOo továbbra is támogatja az ODF 1.0 változatot is. Az OOXML teljes támogatása még a 2010-ben megjelenő Microsoft Office-ban sem fog megvalósulni.

A tanulmány célja, hogy elemezze a két szabványt, az alapkoncepciójuk és a kiválasztott tulajdonságok szabvány keretén belüli megvalósításának segítségével, a könnyebb érthetőség kedvéért táblázatos formában bemutatja az átfordíthatóságot a két szabvány között.

ODF->OOXML->ODF, és az OOXML-> ODF->OOXML átalakításokat vizsgálták csak.

Az elemzés során nem használják szabványok megvalósítását a Microsoft Office vagy az OpenOffice.org alkalmazásokban, a különböző példákat egyszerű XML szerkesztőben fejlesztették ki, amely támogatja mindkét szabványt.

Röviden az összefoglalás lényege:

Sok funkció, leginkább ami az egyszerűbb dokumentumokban találhatók egyszerűen átvihetők a másik szabvány alá, más funkciók átvitele nagyon bonyolult vagy egyszerűen lehetetlen . Egyenként kell megvizsgálni minden esetet figyelembe véve a korlátozásokat, hogy az adott funkció csoport teljesen átvihető, részlegesen vagy egyáltalán nem.

Mielőtt bárki választana a két dokumentum formátum, és a két alkalmazás között, gondolja át, hogy a formátumok átalakítása milyen hatással van a dokumentumaira.

Az OOo 2.x változatai voltak azok, amelyek alaphelyzetben támogatták az ODF 1.1-t. Az OOo 3.x és a 2.x változatot együtt használók már átélhették ezt a problémát, nem minden működik egyformán, ez főleg a .ods fájloknál jelentkezhet.

Ha valakinek kompatibilitási gondjai akadnak a Eszközök>Beállítások>Megnyitás és Mentés>Általános beállítások alatt kiválaszthatja a kívánt ODF változatot:

ODF változat beállítása az OOo 3.1-ben